Első találkozásunk...

Daisypath Anniversary tickers

2011. október 26., szerda

Filigránok a tél jegyében

Hoztam pár sablont, ebben a szottyos időben már a télre készülődve:




2011. október 25., kedd

Virágok papírból

Quilling

forrás: internet




2011. október 22., szombat

Könyvjelző

Napokkal ezelőtt megígértem, nagy nehezen az előbb felraktam a gépre a képeket a teáscsészés könyvjelzőről. A képek nem az igaziak,  mióta nincs napsütés, olyan igazi, nyári, azóta alig sikerül jó képet csinálnom. A lila színátmenetes már régebben készült, a zöld pedig néhány napja. Utóbbi még ki sincs mosva, néhol látszik a kimosható filc. Illetve tényleg fáradt lehettem, mert elszámoltam a keretet, ami először készült, és készen volt a könyvjelző, mire rájöttem, hogy rövidebb a keret, mint kellene, ezért módosítottam a csésze tányérján. Így, hogy egymás mellett van a kettő, nagyon feltűnő, de amúgy nem annyira látszik. Lusta voltam bontani:)

2011. október 19., szerda

Zsúfolt napjaim

Dolgozom, próbálom még mindig összeegyeztetni a munkát a háztartással, és bár kicsit nehéz, úgy érzem, jó úton haladok. Néha esténként még hímezni is van időm:) Tegnapelőtt befejeztem a múltkor elkezdett DMC Teáscsészés könyvjelzőt, amit színátmenetes zöld DMC fonallal hímeztem. Holnap fotózom, és mutatom, még nincs rávasalva a ragasztós közbélés. Szeretnék még ebből a könyvjelzőből párat más színátmenetes fonallal, egyszerűen imádom a színátmenetes fonalakat. Közben van sok-sok tervem, mind karácsonyi, már karácsonyi hangulatban vagyok. Elkezdtem a Bogyó és Babócát is . Jövő héten szabadságon leszek egész héten, már készülök arra, hogy minden nap lesz pár szabad órám hímezgetni. Folyt.köv.

2011. október 15., szombat

Munka

Újra dolgozom kedd óta. Nagyon furcsa volt 6,5 év után visszamenni dolgozni, de nagyon vártam, és nagyon örültek nekem. Még furcsa, mert hozzá kell szoknom, hogy eddig a gyerekek mellett ott volt az egész napom, hogy a házimunkát megcsináljam, most nincs, hazaérek fél 6 körül, gyerekek, férj, házimunka, kb. 2 naponta főzés.
Közben eszembe jutott, hogy még van valamim, ami nagyon közel áll a szívemhez, és még nem mutattam. Akkor kezdtem el hímezni, amikor Benji megszületett (kb. aznap, amikor hazahoztuk a kórházból), 2 hét alatt készült a férjem nagyijának szülinapjára. A Mama amint megkapta, kirakta az ágya fölé. Ő sajnos már május óta nincs közöttünk, de a képet visszakaptam, Barnabás felrakta az étkezőnk falára.  Íme ő:


A kép nem tökéletes, a falon fotóztam. 
Hímezni a héten még nem hímeztem, majd most fogok. Már elvonási tüneteim vannak. Viszont festettem anyagot mikróban. Columbus ruhafestékkel természetesen. Szürke hímzővásznat pirosra, piszkosfehér aidát és fehér aidát vízkékre. A piszkosfehér nagyon halvány lett, azt direkt festettem épphogy. A pirosból karácsonyi banner(ek) lesz(nek), a vízkék aidát pedig Bogyó és Babócához festettem. Utóbbi Benji nagy kedvence, így ma elkezdem neki. Mivel sokat kellene ugyanazzal a kékkel eget hímezni, így inkább befestettem az anyagot eleve kékre, hogy ne kelljen annyi egyforma kék x.
Az eredmény pedig:

vakuval

és vaku nélkül

2011. október 9., vasárnap

Kirándulás a Skanzenbe

Szombaton anyósomék meghívtak minket a szentendrei Skanzenbe. Én még sosem voltam, a gyerekek sem, az idő pedig gyönyörű volt.
Íme néhány kép:














2011. október 8., szombat

Mihály-napi vásár

Íme néhány kép az ovi Mihály-napi vásáráról:






2011. október 7., péntek

Bölcsi

Múlt hét hétfő óta szoktatom be Benjit a bölcsibe. Huh, nagyon nehezen indult. Első nap én is kinn voltam az udvaron, 1 órát voltunk ott. Benji nagyon élvezte. Szerencsénk van, nyárias idő, szinte 30 fok volt odakinn egészen tegnapig. Második nap kimentem 5 percre, volt nagy sírás. 3.nap félórát voltam nélküle kinn, aztán már csak beadtam délelőtt és egészen most hétfőig kinn ültem ebédig. Viszont sírva ment reggelente, pedig minden este és hétvégén is Ildikót emlegette. Szerdáig alig várta, hogy indulhasson, aztán mindig az oviba akart menni Bálintért, vagy csak egyszerűen lefékezett a bölcsi előtt. Szerdán viszont mosolyogva boldogan motorozott a bölcsiig, megvárta Ildikót az öltözőben, mert Ildikó 10-re jár a héten, megfogta a kezét, köszönt nekem, és bement. Ebédig nem is sírt, aztán jött az alvás. Még kedden megnézte az ágyát, aztán jöttünk haza. Szerdán megpróbálták lefektetni, de nem aludt, sírt, még én is bemehettem, hátha lefekszik, de meglátott, felpattant, és hazajöttünk. Tegnap 10 perc sírás után elaludt, mindenki meglepődött. Félóra után felébredt és hazajöttünk. Ma viszont rendesen evett és 3/4 3-ig aludt, nagyon örültem.  Úgy néz ki, nálunk a 2 hét nem elég a beszoktatásra, hétfőn még ott leszek délután, keddtől Barnabás megy, hogyha nem alszik, ne zavarja a többieket. Ametiszt és Levente anyukájával (ők szintén most szoknak be) jókat beszélgetünk kinn.

Azt hittem, lelkileg felkészültem erre az egészre, de rájöttem, hogy nem. Majd' megszakadt a szívem, annyit hallottam szegény Manómat sírni.  Már olyan baromságokon tűnődtem, hogy jobb, ha beteg, mert akkor csak mellette tudok lenni, de most én vagyok az, aki miatt ez van. Még sosem volt ilyen lelkifurdalásom. Remélem, túl leszünk rajta.

Azért hímeztem is esténként, ha feltöltöttem a képeket lesz mit mutatnom. Hétvégén voltunk a skanzenben Szentendrén, nagyon szép volt, ráadásul nagyon szép idő is volt.

2011. szeptember 26., hétfő

Textilzsákocskák az oviba

A tegnapi varrás folytatásaként íme az oviba szánt zsákocskák. A Mihály-napi vásárra a kreatív szülőktől is várnak játékpénzért eladható ajándékokat. Úgy gondoltam, ez most jó lesz, így én varrtam 15 db textilzsákocskát maradék anyagokból, amik vatta-levendula keverékkel vannak töltve, és csipkével, szaténszalaggal, gyöngyökkel díszítettem őket. Ma viszem be délután az oviba, de előtte még fontosabb dolgom van: nagy nap ez a mai: legkisebb Törpicsekem ma először bölcsibe megy, ma kezdődik számunkra a beszoktatás. Majd beszámolok a fejleményekről.

És a zsákocskák:







2011. szeptember 25., vasárnap

Szaloncukor textilből lépésről-lépésre

Varrtam. Gyakran teszem ezt, de mindig kampányszerűen: valamit kell varrnom, és mellette varrok még olyat, amit nem sokkal azelőtt láttam, vagy amit már egy ideje halasztgatok. Ez utóbbi történt most. Itt voltak Zsófiék, ebéd után volt egy kis időm, leültem, és a már géppel készre varrott szaloncukrokat kitömtem és befejeztem.
Ha kedved van, nyugodtan varrj néhány textil szaloncukrot, nagyon egyszerű, és adventkor ajtó-, ablak- vagy bármilyen dísz, esetleg ajándékkísérő, vagy apró ajándék lehet belőle barátnőnek, oviba, bölcsibe.

A képek nem túl jók, nem vagyok egy nagy tehetség fotózás terén:

1. Végy egy 11,5x15,5 cm-es karácsonyi (vagy sima piros) anyagot.




2. A keskenyebb végének színére varrj mindkét oldalra egy neked tetsző csipkét:




3. Színt színre illesztve varrd végig a hosszabb oldalt talpszélesen:




4. Fordítsd ki!




Most van egy csöved, aminek két végén csipke van. A következő fázist elfelejtettem fotózni, de szükséged van egy varrótűre, és az anyaghoz illő hímzőfonalra (vagy vastagabb cérnára). A fonal végére köss egy kicsi csomót, valahol belülről szúrd kifelé a tűt kb. 3 cm-re a végétől, így a csomó a cső belsejében lesz. Ezután egyik ujjadat bedugva pici fércöltésekkel öltsd körbe a "csövet". Ha körbeértél, húzd meg a fonalat, és kösd el. Tegyél bele vattát, hogy szaloncukor formája legyen, majd ismételd meg a fércelést a cső másik végén. Ha a másik végén is meghúzod, készen is vagy.

Íme az eredmény:











2011. szeptember 20., kedd

Karácsonyi párnák

Most néztem, milyen rég írtam ide... Múlt héten szülői értekezlet volt az oviban, Benjit vinni kellett a doktornénihez tanácsadásra. Történt egy kis gubanc is: dokinéni újra be akarja oltani a Törpöt meningococcus ellen, holott egy éves kor után kapott NeisVac-c oltásnál egy oltás kell, de dokinéni engem néz hülyének, mert nem akarjuk feleslegesen beoltatni, másfél évesen megkapta. De az indok: tavaly őssze volt halálos áldozata is a járványnak. De könyörgöm, beoltattuk, ergo védett a gyerek, és még én érzem magam rosszul. Mindezek mellett  közölte, hogy gyermekem legnemesebb testrészén nem lehet felhúzni a bőrt. Bálintnál már végigmentünk ezen, nem is piszkáljuk Benjinek. Dokinénink viszont közli: piros a vége, és vérlázító hangon megkérdezi, hogy "Anyuka, megvárja, míg begyullad a gyereknek?" Hát, nem. Nem azért szültem a gyerekem, hogy szenvedni lássam, nyeltem egyet, és azóta magamban puffogok, hogy hogyan kérdezhet ilyet. Szóval tegnap a férjemmel elvittük a Madarász utcai Gyermekkórházba Benjit, és másfél óra várakozás után, egy nagyon kedves doki azt mondta, hogy 3 éves kor előtt felesleges ezzel foglalkozni, nem is csinál vele semmit, mert egyik napról a másikra megoldódhat. Dokinéninkről no comment...

Azért hímzek is:-)
A Christmas Lights halad, nagyon jó hímezni. Arról most nem hoztam képet. Hoztam viszont egy nagy szerelemről, amit még nem mutattam. Anyósomnak készült 3 éve karácsonyra 2 párna, imádtam hímezni, haladós is, és eszméletlenül szép élőben. Viszont fotózva nem lett a nagy sietség miatt, így a fotó csak halasztódott. Viszont hétvégén eszembe jutott, és a fényképezőm is nálam volt. Íme a képek:



2011. szeptember 12., hétfő

Christmas Lights

Ma van a férjemmel való találkozásunk 9.évfordulója. Hihetetlen, milyen rég volt!

Majdnem készen vagyok a Michael Powell Greek Village-dzsel, kb.100 x hiányzik, fehér fonallal a fehér anyagon és a kontúr. Este lámpafénynél nem az igazi fehérre fehérrel hímezni, így majd a héten befejezem. De azért valamit hímezni kellett hétvégén, nem is én lennék. A MUK-jaimhoz nem nagy kedvem volt, bár a Queen of Hearts-ba böktem párat, de a szépia most nem volt az álmaim netovábbja, így elkezdtem egy új Michael Powell-t, a Christmas Lights I.-et.
2 este után így néz ki:


És ilyen lesz, ha elkészül:




2011. szeptember 8., csütörtök

Michael Powell Greek Village kontúr előtt

Most mutatom utoljára kontúr előtt. Ma van a magamnak szabott határidő, ameddig szerettem volna megcsinálni a kész képet. Holnap kiderül, hogy sikerül-e ma este befejezni.
A fonalaim már mind megvannak John Clayton Cha-cha és Vienesse Waltz képeihez és Michael Powell Christmas Lights I-II. és a Secret Garden I.-hez...

Névnap

Tesómtól most kaptam ezt, és annyira aranyos, hogy megosztom itt:


Szia Tesóm!
 
"Névnapodra mit vegyek? Vegyek húzós egeret, vonatot és síneket, kék építő köveket? Nem, már megvan mit veszek. Neked tavaszt rendelek, bodzafát és kék eget, rajta csokros felleget. Megrendelem jó előre a virágot a mezőre. Tél után a lombos nyílást, betegségre gyógyulást... És ha meglesz mind egy napon, beadom az ablakodon."
 

Levendula, levendula, levendula

Tegnap délután beszabadultam a méteráru boltba újfent, mert a 6.ovis sötétítőhöz kellett még függönybehúzót vennem. Ha már ott voltam, szétnéztem, és természetesen találtam megint csak valamit, amit nem lehetett otthagyni:


És varrtam belőle. A Levendula Fesztiválon olyan sok szép levendula párnát láttam, de 2000-2500 Ft volt az ára. Meg egyébként is jobban szeretem a saját magam által választott és készített dolgokat, így megvarrtam. Jó sokat varrtam belőle, mert nagyon kevés idő a varrása, én készítettem egy 7, egy 8 és egy 9 cm-es négyzetet, amit megvarrtam, a tömésnek maradt hely, kifordítottam, belül vatta és levendula van, a kitömőnyílást kézzel varrtam meg. Szaténszalaggal vannak átkötve. Nagyon tetszik. Nem varrtam készre az összes kiszabott és megvarrt négyzetet, majd ma.  Este csak kettőt készítettem, a sárga ma délután az oviba megy, ott nem lehet kirakni lilát. A levendulás saját használatra készült.



2011. szeptember 7., szerda

Függönybehúzó varrás

Szombaton Egerszalókon voltunk apukámnál, olyan jó volt újra találkozni vele és a nagymamámmal is. Furcsa, mert anyukám halála előtt eszembe sem jutott ilyen "apróságokon" töprengeni, azóta viszont öröm minden pici pillanat. Beugrottunk Gyuriékhoz is, Barnabás nagybátyjáékhoz is Egerben, voltunk náluk is 2 órát. Hozzájuk tényleg olyan ritkán jutunk el. Hazafelé épp azon tűnődtem, hogy ilyenkor mindig megyek a temetőbe anyához, amikor végre ott vagyok, akkor megnyugszom, aztán kezdődik elölről az egész, megint alig várom, hogy otthon legyek apánál, aztán alig várom, hogy a temetőben megnyugodjak.
Na, nem akarok senkit elszomorítani, vidámabb témát is hoztam: a függönyvarrást. Múlt héten az oviban megkértek, hogy a sötétítőkre vegyek és varrjak függönybehúzót. Úgy emlékeztem, Ági néni 4 függönyt emlegetett. Vasárnap a csirketorta sült a sütőben, rizs készült a mikróban, én meg nekiugrottam a függönyöknek, amiket végül pénteken Etelka néni egy nagy szatyorban adott ide. Én ki sem bontottam, mert úgy voltam vele, hogy benne van a 4 db függöny, 1,5 m kell egyenként mindegyikre, vettem 9 m behúzót... A negyediknél Bálint már nagyon éhes volt, Barnabás terített, mire kiderült hogy van még a szatyorban függöny. Az 5.után még maradt egy benne, mint kiderült, hat sötétítőt kaptam...Utóbbira már nem volt elég a behúzó, majd ma megyek venni, a többi már az oviban van készen, itt vannak a képek:



2011. szeptember 5., hétfő

Egy idézet, mert szép...


"Mert a Csodák tényleg oda lopódznak az ember háta mögé, surranó léptekkel, csendes duruzsolással, gerincfutkosó, gyomorcsiklandozó rebbenéssel... csak néhány pillanatra mutatják meg magukat, s ahogy jönnek, már libbennek is tovább. Figyelni kell hát nagyon, felismerni, s ha megragadtuk a tűnékeny pillanatot, a mi dolgunk "már" csak annyi, hogy felemeljük, markunkba zárjuk, dédelgessük, magunkba öleljük és vigyázzunk rá, amíg csak lehet.
Amíg csak lehet!
Nincs ennél szebb feladat az életben!"

/Szruh/ 

2011. szeptember 1., csütörtök

Ovikezdés

Végre szeptember elseje! Tudom, gonoszkodón hangzik, de egy hete már alig vártam, hogy elkezdődjön az ovi. Bálint egész nyáron itthon volt, imádtam, Benji is, de én két kézzel pakolok össze, ők meg négy kézzel egész nap szét, így van kétszer annyi előnyük, ergo esélytelen a rend. De majd most!
Közben mutatok egy szösszenetet, megint csak a sikerélmény miatt. Saját festésű halványzöld 14-es aidára hímeztem egy KM-ből, már a karácsonyi készülődés jegyében. Banner lesz belőle, bár a KM-ben babakocka egyik oldala. Bálint egyik kedvenc karácsonyi meséje a Menta karácsonya, amiben a Télapónak az utat a pónik városába egy hatalmas fenyő tetején levő varázslatos nyalóka adja. Így azonnal lett egy nagy rajongója ennek a karácsonyi nyalókának.