Kórház

Most kaptam a hírt, hogy apukám ma reggel rosszul lett és kórházba került. Az öcsém Barnabást hívta fel, hogy mondja el, mivel ő nem akarta, ami érthető, 6 évvel ezelőtt ő volt az, aki elmondta nekem, hogy anyukám meghalt.
Apukám cukorbeteg, most lett néhány napon belül másodszor rosszul, még vizsgálják, remélem, minél hamarabb kiderül, hogy mi baja.

Hímzések

Rengeteg dolog történt, mióta nem írtam. Ovi után minden nap játszótereztünk vagy a Duna-parton sétáltunk. Ha Barnabás korábban hazaért, akkor négyesben.
Benji most már nagyon gyors, kommandós kúszásban felderíti a lakást.Mindent dugdosni és feljebb pakolni kell előle.Barnabás már régóta ezt emlegeti, már nem is emlékeztem rá, milyen fárasztó is tud lenni. Emellett a bébikompban száguldozik:) Állandóan állna, de nem tud, a kezemben meg nagyon nehéz lesz egy idő után, a bébikomp ilyen szempontból jó szolgálatot tesz. Addig áll és megy benne, amíg bírja, ha elfárad, szól azonnal. Egy igazi mini diktátor.
Szombaton a férjem focikupát rendezett a Marczibányin, délután pedig meccse is volt Nagytétényben. Egész nap nem is láttuk, de kimentünk, nagyon szuper idő volt. Bálint bringával jött, és Benji imádta a babakocsiból látni a bratyót:)
Szomszédilag nem változott a helyzet. Szombaton reggel egy nagy üveg ásványvíz volt az ajtónk előtt. Este Barnabásnak mesélte a szomszéd néni, hogy hajnali 4 körül dörömbölt a felső szomszéd, hogy a gyerekem azt kiabálj, hogy szomjas, hozott vizet:)Mi nem ébredtünk fel, a gyerekek még annyira sem szerencsére.
Vasárnap szinte egész nap a Vasúttörténeti Parkban voltunk, mert Gőzmozdonyok napja volt. 
Hímeztem is. Elkezdtem egy terítőt, ami nem keresztszemes, hanem laposhímzéssel készül. Mióta a nagymamám meghalt, nem hímeztem ilyet.Lefotóztam a kezdet kezdetén, új kép még nem készült róla, majd később mutatom.
Így nézett ki az elején:

                                                              
















Így áll a spanyol képem:

Pedagógusnapra Bálint könyvjelzőt választott a 2 óvónéninek, a dadusuknak és a helyettesítő dadusnak. Nincs kedvem 4 egyforma könyvjelzőt csinálni, így a 4 különbözőből majd mindenki választ egy neki tetszőt.Keresztszemes hímzéssel készülnek mindannyian.
Tegnap délután elkezdtem az elsőt:

Ez egy rózsa lesz, még csak a szára van készen, abból is hiányzik még egy pici.

Hinta

A tegnapi napom nem igazán olyan lett, mint amit elterveztem. Gyönyörű idő lett nagy széllel, de azért ki lehetett menni élvezni a napsütést. 
Mielőtt elindultam Bálintért az oviba, még megküzdöttem Benjivel, utál öltözni,mint minden baba, volt sírás, menekülés, meg minden, mire felöltözött. Még kiraktam a szárítóra a frissen mosott ruhákat, ami kb. 5 perc volt.Megfordultam, és megláttam Benjit. Akkor tudatosult bennem, hogy a popsikenőcsre nem raktam rá a tetejét, Benji meg kikente magát, a kanapét, a szőnyeget, mindent, amit ért:)))Alig jött le a kenőcs, még a vizet is taszítja:))
Aztán elmentünk Bálintért, most nem aludt az oviban, csak csendben volt. Elsétáltunk a játszótérre, ott voltunk több, mint 1 órát, de akkor már indulni akartam, mert fújta a szél a homokot. De Bálint még hintázott a kisebbeknek való hintában, aztán még az autógumiból készültben is újra akart hintázni.Én hintáztattam, közben be nem állt a szája. Egyszer csak azt láttam, hogy repül le, nem tudja miért, elengedte a hintát.Rettenetesen megijedtem, ő még jobban. Megütötte a vállát. Azonnal hazajöttünk. Még előtte megbeszéltük  Barnabással,hogy jön a játszótérhez, csak késett, de amikor elindultunk, szinte 20 méterre a játszótértől találkoztunk.Addigra már Bálintnak nem volt semmi baja. De azt hiszem,  most nem viszem egy darabig játszótér közelébe sem. Sosem csinált ilyet, azóta sem értem, miért engedte el a hintát. Gondolom, elfáradt a nagy játszóterezésben, és előtte nem is aludt az oviban, viszont ott is kétszer voltak az udvaron...Remélem, ez volt az utolsó, mert infarktusban fogok meghalni:)

Szerda

Süt a nap, és bár fúj a szél, nekem már ettől a ténytől jobb kedvem van. Tegnap reggel arra ébredtem,hogy a ház előtt füvet nyírnak. Amikor Bálinttal és Benjivel ovi után a játszótérre sétáltunk, annyira jó levágott fűillat terjengett. Bár már 7 éve Budapesten élek, de erről az illatról mindig a falusi nyarak és Egerszalók jut eszembe. Majdnem másfél órát voltunk a játszótéren, 5 perccel utánunk megérkezett Bálint ovistársa, Annabella is, így ők ketten nagyon jót játszottak. Benji pedig békésen kiflit majszolgatott a babakocsiban, én meg élveztem a napsütést. Nagyon szép idő volt. Miután egész nap takarítottam, még elmentünk 6 körül vásárolni a fiúkkal, így jó sokat voltak levegőn. Este megfájdult a fejem, biztosan a front miatt, mert eléggé frontérzékeny vagyok. Azért hímeztem is, bár nem annyit, amennyit szerettem volna.
Sokszor egész nap elvonási tüneteim vannak hímzést illetően, de amikor este lenne rá időm, addigra elfogy az energia, és nem tudok annyit hímezni, amennyit szeretnék. A spanyol képpel haladok, kivégeztem az első A4-es lapot, a második rész viszont nem tesz ki egy egész A4-es lapot, vagyis már több, mint a felén túl vagyok:) Legközelebb mutatok képet is.

Újabb hét kezdődött

Azt hittem, hamarabb lesz időm írni, de nem lett. Most pedig egy újabb hét kezdődött, most már igazán az igazi tavasz is megjöhetne. Állandóan ez az eső. Reggel kinéztem az ablakon, és esett, délelőtt egyenesen szakadt az eső. Most meg délután van, süt a nap végre, de olyan párás és fülledt a levegő, hogy el sem hiszem,hogy reggel dzsekiben ment Bálint oviba. 
Szombatra befejeződött a festés az óvodai csoportban,reggel 8-ra mentem néhány szülővel takarítani meg berendezni a csoportszobát. El lettek fűrészelve a bútorok, és "kuckósítva" lett a terem, szerintem nagyon jó. Kíváncsi leszek Bálint véleményére. 1 óra múlva megyek érte. 
Haladgatok a DMC-képpel is. Itt egy teljesen friss állás, az előbb fotóztam:

Most délután nagyon felidegesítettem magamat. Benji nem volt éhes, mára kijött a 9.fogacskája is, meg ez az idő, nem is csoda. Végre hajlandónak mutatkozott tökfőzeléket enni - amit nagyon szeret -, már aggódtam, hogy éhenhal, mert fél 2 volt. Nagyban eszünk, amikor valaki dörömbölni kezdett kinn az ajtón. Gondoltam, csakis a fenti szomszéd lehet. Kimentem, ordít velem, hogy nyissam ki, a gyerekem ordít, hogy meleg van, miért nem csinálok semmit. Mondtam neki nyugodtan, hogy a gyerekem 8 hónapos, beszélni sem tud, és amúgy is, ott a bébiételes üveg a kezemben, a szája tele, nem is beszélne. Csak ordítozik tovább, hogy hagyjuk abba, na, annyira felment bennem a pumpa, hogy nekiálltam én is olyan hangosan ordítozni, hogy jöjjön be, nézze meg a gyereket, tényleg 8 hónapos, és kiabáltam vele, hogy hagyjon már végre békén, mert elegem van,hogy reggel, délben, este, éjjel 11-kor jön, dörömböl, ordítozik, miközben semmi olyat nem csinálunk, amiért idejön, ráadásul már a 4 éves gyerekem is meséli az óvodában, hogy a fenti szomszéd késő este dörömböl, ő meg nem mer egyedül aludni. Szóval a nagy ordítozásra végre lejött a lánya meg az unokája, sűrű bocsánatkérések közepette elvitték. Még 2 perc, és olyat tettem volna, amit később biztosan megbánok. Pedig a szüleim tiszteletre és az idősekkel szembeni udvariasságra tanítottak, de a néni már kiverte a biztosítékot nálam. Szegény Benji csak álldogált a bébikompban, és nem értette, anya miért vitte el a hamiját. Kíváncsi leszek, történni fog-e valami, mert ez már tarthatatlan. Visszajöttem a nappaliba, és remegett a kezem, de úgy, hogy alig találtam el Benji száját.
Na, megnézem Benjit, lassan indulnunk kell az oviba, aztán megyünk nagyot sétálni, amíg ilyen csodás idő van.

Jószomszédi iszony

Nem véletlen a cím. Volt egy ilyen című film, abban volt hasonló szituáció, mint ami nálunk zajlik. A lényeg: fölöttünk lakik egy nő a lányával és az anyjával. Nem is lenne ezzel semmi gond, az idős néni 86 éves és nagyothall. Viszont néhány hete teljesen bekattant. Erről semmit nem tudtunk, mígnem 2 hete elmentem a fiúkkal gyerekfocira. A férjem gyerekfoci edzéseket tart a Marczibányi téri sportközpontban hetente kétszer. Szóval Bálintot hazahoztam az oviból, aztán fél 3-kor elmentünk itthonról. Foci után még elmentünk vásárolni, és 7körül jöttünk haza. Itthon azzal várt a szomszéd nénink, hogy 4 körül arra ment ki az ajtó elé, hogy a fenti néni bottal veri az ajtónkat, ami üvegből van, el lehet képzelni a hangját...(Van a bejárati ajtónk előtt egy leválasztott rész, ahol babakocsi, bicikli, hasonlók vannak, azt zárja le az üvegajtó.) Szóval a néni azt kiabálta, hogy betöri az ajtót, mert én hangosan hallgatom a zenét, meg zongorázok és ordítozok. Közölte vele a szomszéd nénink, hogy nem is vagyok itthon, képzelődik, és amúgy is egy baba mellett nem ordibál az ember. Tőle csak egy fal választ el, de ő sosem hall semmit. Nem tudta lerázni a nénit, aztán elment. De telekürtölte a házat, mert alattunk a kisboltban hallottam, hogy elment a rendőrségre és feljelentett minket. Még nincs papír, de ha lesz, biztosan nem teszi ki a kirakatba, amit tőlünk kap. Amiért ezt leírtam, annak az oka, hogy itt nem fejeződött be a történet: tegnap este 11-kor befejeződött a Grace Klinika, amit mindig nézünk a férjemmel, amikor hallom, hogy dörömböl valaki az ajtón. Kiment a férjem, a néni ott kiabált, hogy hagyjuk abba a zenehallgatást, meg a zongorázást. Mondta neki a férjem,hogy fejezze be, mert tévézünk, azt sem hangosan, főleg, hogy a picur alszik. De csak kiabált, hogy zenélünk. A férjem hívta, jöjjön be, nézze meg, hogy nincs zene.Nem jött be, és nem hitte el, szerencsére jött a lánya, sűrűn bocsánatot kért,hogy az anyja kiszökött amíg ő aludt. Az a szerencséje,hogy nem én mentem ki, mert biztosan felrúgtam volna műholdnak.Mindennek van határa. Állítólag zárt osztályra kéne vinni, de még orvost sem hívtak hozzá. Remélem, nem ismétlődik meg a tegnapi eset, mert Bálint is felébredt rá, ma mesélte is az oviban. 
    Még mindig csak a spanyol képet hímzem, bár nem látványos a haladás.Valahogy a többi képem áll. Máskor váltogatni szoktam a hímzéseket, így nem unom meg egyiket sem, amit megunnék, ha mindig ugyanazt hímezném. Persze én vagyok defektes, mert közben meg irigylem azokat, akik nekiállnak valaminek, azt befejezik és akkor kezdenek csak újat. De a remény hal meg utoljára, hogy egyszer én is MUK-ok nélkül hímzek:) 

Egy esős nap

Tegnap egész nap esett az eső. Így ovi után nem tudtunk játszóterezni, de mégis sikerült Bálintnak örömet okozni: útközben kedvenc pékségünk felé, ahol mindig kiegészítjük az uzsonnát, találkoztunk apával, amit mindkét fiú nagy örömmel fogadott. Aztán hazajöttünk, csináltam vacsorát, és miután a fiúk lefeküdtek, jó sokat hímeztem. Nálam nincs tévézés hímzés nélkül, és valahogy hímzés sincs tévézés nélkül. Van is látható eredménye, elég látványos a haladás a spanyol képpel. A többiek most várakoznak. Ez olyan jól halad, hogy szinte le sem tudom tenni. 
Most így áll:

Spain

Annak örömére, hogy a MUK-jaim közül befejeztem kettőt, elkezdtem egy újat. A DMC Spain című képe már régen tervbe volt véve. Imádom Spanyolországot. 2002-ben 2 hétig Tossa de Mar-ban nyaraltam, és beleszerettem a spanyol tájba,az emberek állandó mosolyába,optimizmusába, és azóta is visszavágyom oda. Ugyanakkor az öcsém is ott nyaralt a barátnőjével, és nála ugyanez a helyzet. Amikor megláttam a DMC képét, tudtam, hogy egyszer kihímzem. De amikor megmutattam tesómnak, ő közölte, hogy ez Tossa, neki is csináljam meg. És tényleg.
Itt a fénykép:

A DMC képe:

És így néz ki 5 este után:

A fotel új ruhája

Újabb mozgalmas napokon vagyok túl. Benjinek lett egy újabb fogacskája, így már 8 van. Most már elég lehetne egy időre, hogy néha pihenhessünk. Szombat óta megint rossz idő van. Nincs napsütés, madárcsicsergés, pedig én már pénteken is éreztem a tavasz illatát:) Pénteken cipőfűzőt kerestem a méteráru boltban, de nem volt. Találtam viszont egy nagyon szép sárga alapon macis anyagot, amibe azonnal beleszerettem. De épp a játszótérre tartottunk a férjemmel és a gyerekekkel, ezért nem vettem meg, csak szombat délelőtt. Amikor megláttam, azonnal tudtam, hogy mi lesz belőle: a fotel új ruhája. Van 2 kényelmes fotelunk. Az egyiket most kaptam Benji születése előtt, a másikat még Bálint születése előtt. Utóbbi viszont nem tetszik, mert sötétkék a huzata, ezért jobb ötlet híján Bálint szobájába került, ő lett a mesefotel. A férjem minden este abban olvas mesét Bálintnak. Tegnap megvarrtam az új huzatot a fotelre,így jobban megy a sárga falakhoz, nem mellesleg Bálintnak is nagyon tetszik.

Újra itt

Elég régen írtam már. De most vége a húsvétnak, újult erővel írok:)
Mozgalmas napok vannak mögöttem. Csütörtökön Benjinek újabb foga lett, de rossz hír, hogy 3 pukli van az ínyén szó szerint, vagyis nem nagyon fogunk aludni a közeljövőben. Nem baj, ezen is túl leszünk előbb-utóbb, és a kis törpi mosolya mindenért kárpótol.
Bálint még mindig szomorkodik a hörcsög halála miatt.Most a húsvéti nyuszi szezonja volt, nem volt aranyhörcsög a kereskedésben. Barnabás nem engedi a dzsungáriai törpehörcsögöt, ezért maradt a várakozás. 
A férjemnek van még 2 gyerkőce az előző házasságából, itt voltak tavaszi szünetben ( az előbb mentek haza). Tesóm feljött értem szombat reggel, és Bálintot meg Benjit hazavittem másfél napra Egerszalókra apukámhoz, hogy pihenjek is egy kicsit. Sikerült! Jó volt végre otthon lenni. Vasárnap délután visszajöttünk,  tojást festettem a gyerekekkel. Szombaton Barnabásnak sikerült aranyhörcsögöt vennie, így Bálint vasárnap este óta végre a szobájában alszik:)
Böknöm is sikerült. Befejeztem a nyuszis bannert, tegnap meg is varrtam. Megvarrtam a kagylós wc-papír tartót is. Utóbbinak sehol sem találtam normális méreteket, így magamtól kellett kitalálnom. Hát, nem lett tökéletes. Kicsit nagyobb lett, a képeken olyan szép feszes. Az enyém meg nem. Sebaj, prototípusnak jó lesz, a következőt majd kisebbre csinálom.
És akkor jöjjenek a képek: