Első találkozásunk...

Daisypath Anniversary tickers

2010. december 26., vasárnap

Boldog, békés karácsonyt kívánok mindenkinek!

2010. december 20., hétfő

Vastag Csaba nyerte az X-faktort

Sok mindenre nincs időm karácsony előtt, de az X-faktort ki nem hagytam volna egyetlen alkalommal sem. A legjobb 12-ben Veca és Csaba volt a nagy kedvencem. Veca kiesett, de Csaba maradt, és tegnap este a döntőben Vastag Csaba nevét mondták győztesként. Nagyon örültem, eszméletlen hangja és kisugárzása van. Nikolasz hangja is nagyon ott van, de nekem túl sok volt az arcmimikája meg hajlítgatása éneklés közben. És az a tánc...Hogy is van a Mézengúzban? Teletojt gatya? Megvan." Na, nekem mindig ez jutott eszembe róla..

2010. december 16., csütörtök

2010. december 14., kedd

Magyar népmesék

Az elmúlt 3 hónapban nem sok időm volt, így szegény blog sínylette meg, Újra vagyok, de az elmúlt 3 hónapban annyi minden történt, hogy majd karácsony után írom le, ha több időm lesz.
Közben elkészült ez a Magyar Népmesék-hímzés Laucica mintája alapján. Ezúttal is nagy-nagy köszönet neki!




























2010. december 13., hétfő

2010. december 12., vasárnap

2010. szeptember 12., vasárnap

Nyolc év...

Nyolc éve, 2002.szeptember 12-én első napomat töltöttem Egerben az EKF történelem kiegészítő egyetemi szakán a magyar-történelem diplomám és egy kihagyott év után, amikor először találkoztam Vele  délután a Tanulmányi Osztály előtt. Tudtam, hogy ő is töris, csoporttársak vagyunk, de alig 3-4 embert ismertem előző tanulmányaim miatt, így nem foglalkoztam vele.Egymásra mosolyogtunk, és elvesztem. Félóra beszélgetés után egy zebra közepén a Líceum mellett eszünkbe is jutott bemutatkozni. Szerelem volt első látásra mindkettőnk részéről,azóta is tart. Hat évvel ezelőtt ezen a napon óriási meglepetésemre a Városligetben Barnabás megkérte a kezemet, ma pedig elvittük a két fiunkat "nosztalgiázni". Az egész napunk ennek a jegyében zajlott. Gyönyörű napos, meleg idő lett, szerencsére, már elég volt a sok esőből,hidegből és szürkeségből, ami egész héten volt. 2 hete most először volt nyitva az erkélyajtó, bár már tegnap óta fűtenek nálunk.
Most este sikerült kicsit hímezgetnem is, a Latin Dance készül, bár most összefolyt a szemem előtt a sokféle világoskék, így nemrég letettem. El kellene határozni magamat, hogy 1 hét múlva készen lesz, mert annyi tervem van. A Beloved Santa, a Dreaming of Tuscany és a Girl at the Beach készletben várakozik, emellett pedig megvan az anyag és az összes fonal kiválogatva a Lilliput Lane-hez, a Vervaco Queen of Hearts-hoz,és péntek óta (hála Katának) a Heritage-John Clayton Cha-cha -hoz. És persze a MUKjaim, amiket be kellene fejeznem.Benji babaköszöntőjéhez megvettem az elfogyott Madeira-fonalakat a hobbyboltban a héten, de az egyik nem volt, és nem tudták megmondani,mikor lesz.Még jó,hogy a hiányzó, a két szürke kontúrból az egyik, így nyugodtan kihímezhetem,addigra talán lesz a boltban.Szóval valószínűleg a Latin Dance után befejezem a babaköszöntőt, már alig hiányzik belőle.

2010. szeptember 11., szombat

Képek

Sikerült képeket készítenem az elmúlt 1 hónap alkotásáról.
Íme:
Így áll most a Latin Dance:

























Augusztusban elkészült Bálint kívánság-babaköszöntője:





















És arra, hogy nem csak hímzek, íme egy újabb bizonyíték, de erről később írok részletesen:

2010. szeptember 7., kedd

Vers

Benyó Judit
 Szeretlek 


Szeretlek, ahogy szeretem az esőt, a hóesést,
a vihart, a táncot és az utazást,
ahogy jó álmaimat, reményeimet,
ahogy a folyókat, patakokat, tengereket, óceánokat szeretem,
ahogy a titokzatos hegyeket, dombokat, végetnemérő utakat,
szeretlek, ahogy ősszel a mustot és a szőlőt, a bort szeretem,
ahogy a nyár legfinomabb gyümölcsét, a körtét, a meggyet
szeretem.
Szeretlek, ahogy a jóságot és a hűséget szeretem,
szeretlek, ahogy a vakmerőséget és a dacot szeretem,
szeretlek, ahogy a harcot és az igazságot szeretem!
Szeretlek, ahogy a tavaszt szeretem,
nyíló, rügyező gyümölcsfákat áprilisban,
ahogy a nyarat szeretem, és az ősz szomorúságát,
a vadgesztenyék illatát szeretem,
szeretlek, ahogy a gyertyák sistergését,
szeretlek, ahogy az eget szeretem, amikor a szél felkorbácsolja
sötétvörösre a látóhatárt,
ahogy a hidakat szeretem, a várakat és a harangzúgást.
Szeretlek, ahogy a tücsökciripelést szeretem,
ahogy az őzek, szarvasok szökkenését,
díszes fácánok repülését szeretem,
ahogy a harmonikaszót és a vad dobpergést szeretem.
Szeretlek, ahogy az őserdők bujaságát és gazdagságát
szeretem,
ahogy az Antarktisz örök jegét szeretem,
szeretlek, ahogy a világ legpompásabb vízesését,
ahogy a földgolyó belsejét szeretem,
szeretlek, mint a természet egészét,
mint a völgyeket, sziklákat, sivatagokat,
Szeretlek, mint minden tiszta élőlényt ezen a földön,
ahogy a mindennapi kenyeremet szeretem,
ahogy a mézet, mákot, fűszereket és a tejet szeretem,
ahogy a vidámságot szeretem,
nyár közepén a tarló és a szalmakazal illatát szeretem,
ahogy a vadvirágokat, lucernát, piros csipkebogyókat,
vadkacsákat, halakat szeretem,
amikor bolondosan a folyóba buknak,
szeretlek, ahogy az éjszakákat szeretem,
szeretlek, ha ébren vagy és amikor énekelsz,
amikor fütyörészel,
szeretlek, amikor nevetsz,
még soha senkit nem láttam így nevetni!

Véget ért a nyár

Újra itt. Sokáig nem írtam, de nagyon boldog-szomorú és mozgalmas augusztus van mögöttem. Augusztus 27-31-ig táborban voltam, anyósom a tornászlányainak szervez minden évben tábort, és összegyűjti a fiait-menyeit-unokáit is. Idén Káptalanfüreden voltunk, Bálint imádta, Benji is jólérezte magát. Én még soha életemben nem fáztam ennyire, éjjel 5-6 fok volt,és a faházban is hideg volt. Brrr.
Kedden hazajöttünk, szerdán elkezdődött az ovi. Bálint nagyon várta, aztán kiderült, hogy Erzsi néni, a nagy kedvenc, elment egy másik oviba. Most kezdjük látni annak a hatását, hogy nincs, Bálint kezd egyre rosszabb lenni. Tegnap már az új óvónéni, aki 1 hónapig van, már kizavarta aludni az öltözőbe. Nehéz ügy. Látszólag nem hagyott nagyon mély nyomot a gyerekben Erzsi néni hiánya, de egyre inkább úgy néz ki, hogy mégis. Nem szeretem szenvedni látni,és most megint esténként meg reggelente megy a huzavona,hogy ne kelljen oviba menni. Semmi baja az ovival, csak az,hogy aludni kell. Bár tegnap Viki néni felismerte, hogy annyira nincs alvásigénye a gyereknek, hogy hiába fekszik le,nem tud nyugton lenni, így rajzolhatott. Persze kinn a büntiben.
Bár az augusztusom mozgalmas volt, azért jutott időm hímezni. Bálint cumisüveges babaköszöntője is elkészült,illetve haladok a Latin Dancer-rel is. Talán még ma előkeresem a fényképezőgépet,és felteszem a képeket. Már alig várom, hogy elkészüljön. Tegnap rendeltem kedvenc eladómtól, Katától DMC fonalakat, 36-ot.:) Holnap lesz a névnapom, a férjemtől kértem sok-sok aidát. És hétvégén lesz a megismerkedésünk 8. évfordulója, akkorra is kapok valamit.
Hideg van a lakásban.Délelőtt,mielőtt Barnabás elment dolgozni, találkozott a gondnokkal a lépcsőházban, aki információkat gyűjtött, hogy bekapcsoltassa-e a fűtést. Természetesen "igen" volt a válasz, már nem győzöm a hősugárzót kapcsolgatni.Szóval várom a meleget...

2010. augusztus 9., hétfő

Előzőhöz

Újra itt. Júliusban már nem volt időm írni, de mutatni sem nagyon tudtam semmit, mert kisebbfajta alkotói válságom volt, ami mostanra elmúlt.
A szombatom 6 éve a legnehezebb szombat volt, és az előtte levő 2 hét sem volt könnyű. Július 24-én hazamentünk apukámhoz Egerszalókra, de nem maradtunk vasárnapig, mert nem mertem. Leírni sem mertem, ezért hallgattam, mintha a le nem írás megóvna valamitől. Azon a héten tudatosult bennem, hogy 6 évvel ezelőtt Barnabással otthon voltunk hétvégén apukám és nagymamám születésnapját ünnepelni. Abban az évben 24-e szintén szombat volt,nekem pedig rettenetesen rossz érzésem volt egész héten. 6 évvel ezelőtt akkor találkoztam utoljára anyukámmal...Most pedig mindig olyan érzésem volt, hogy valakit utoljára látok, és nagyon rossz volt. Nem mertem éjszakára maradni, nehogy megismétlődjön bármi abból a gyönyörű nyári napból.Barnabás nyugtatgatott, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, de akkor is...Nem tudtam magamban tartani,és tesómnak elmeséltem, milyen rossz érzésem van, és ez az oka, hogy nem maradunk még egy napot. Nem kellett volna. Kiderült, hogy neki is az van. Mielőtt anyukám meghalt, tesóm kutyája (az előző rottweilere) folyton anyukámat követte, nagy gödröt ásott, stb. Tesóm mostani kutyája ugyanezt csinálta. Szóval idegbetegség, újra.
6 éve ez az első év, amikor augusztus 7-e megint szombat... Nem tudtam írni, pedig nagyon akartam magamból kiírni,de nem ment. 6-án volt Benji első születésnapja, azért a szombati idézet, volt nagy buli, és bár Bálint anyósoméknál volt hétfő óta,pénteken hazajött Zsófiékkal, és ünnepeltünk. Anyósomékkal már múlt vasárnap grillpartival ünnepeltük a Törpit. Pénteken vissza is vittük a gyerekeket Zuglóba, mert szombaton korán indultak a repülőnapra, Kecskemétre.
Szombat....Borzalmas volt.Nagyon rossz érzés. Anyukám 6 éve nincs velünk, de mintha csak tegnap lett volna. Nem lesz jobb, hiába telik az idő. Csak a hiánya lesz mindig fájóbb, mert mindig több idő telik el az utolsó találkozás óta. Egész nap járt az agyam, folyton emlékeken, az utolsó búcsúnkon. Azelőtt sosem volt olyan rossz eljönni otthonról, de aznap valami más volt: anyukám is és én is nagyon sírtunk, pedig minden olyan volt, mint minden indulásunknál.Aznap mégis Gyöngyösig sírtam, és nem tudtam abbahagyni, Barnabás vissza is akart fordulni. És akkor még nem  tudtuk,hogy akkor találkoztunk utoljára.
Azóta minden augusztus 7. ugyanolyan rossz, de ez most más volt.Olyan bután hangzik, de mintha attól, hogy most is szombat volt, mintha  most másabb lett volna. Még több emlék,és olyan gondolatok, hogy anyukám ekkor még élt, ezt meg azt csinált, és nagyon nehéz volt. Most, hogy vége a hétvégének, most valamivel könnyebb. És sikerült is kiírni magamból.  A tavalyi év is nagyon nehéz volt, mert Benji anya halálának 5.évfordulójára volt kiírva, de szerencsére nem akkor érkezett.

2010. augusztus 7., szombat

Ünnep és szomorúság

"Miközben megpróbálunk mindent megtanítani gyermekeinknek az életről, gyermekeink megtanítják nekünk, hogy miről is szól az élet."  (Angela Schwindt)   








2010. július 19., hétfő

Kész a babaköszöntő!

Végre! Jó sokáig hallgattam, a múlt heti kánikulában tűt sem nagyon volt kedvem a kezembe venni, de csak elkészültem vele. Ma még géppel beszegem, banner lesz belőle.Holnap mehet a postára...
Ma jön haza Bálint, múlt hétfőn elvitték anyósomék magukhoz Zsófiékkal, kedden indultak Balatonkenesére, a Honvéd-üdülőbe. Minden évben oda mennek nyáron is és szilveszterkor is. Szóval már nagyon várom, hogy megérkezzen az én kicsi fiam, és éjjel-nappal mesélje az élményeket:)

2010. július 7., szerda

Ajándék készül

A Vervaco-babaköszöntő készülget.Hétvégére remélem, elkészülök,mert most hétvégén sehová sem haladtam vele.

2010. július 2., péntek

Még egy megkezdett dolog

Július van. Tegnap volt a negyedik házassági évfordulónk. De ünnepelni csak holnap este fogunk.
Részt veszek egy játékban. Tagja vagyok az NL Café 2009 augusztusi babázójának. Most lesznek a gyerkőceink 1 évesek, így aki jelentkezett, az húzás alapján kapott egy babát, akinek emlékezetes ajándékot küld.Tegnap megkaptam a nevet, nem írom le, de egy kisfiúnak kell ajándékot venni/készíteni.
Úgy gondoltam, hogy egy babaköszöntő névvel és születési dátummal elég emlékezetes, így délután keresgéltem, és a Vervaco 70065-ös babaköszöntőjét el is kezdtem este,mivel a kisfiú, akinek készítem, kicsit sietett,és július 15-én lesz 1 éves. Így bele kell húznom. Ez az a kép, amikor egy cumisüveget fog egy kék pelusos kisbaba és egy maci. Nagyon aranyos, Bálint azonnal közölte, hogy neki is kell egy.Majd teszek fel fotót róla, egyenlőre a cumisüveget hímzem. Jó lenne hétvégén befejezni.

2010. június 29., kedd

Tánc

Nem nagyon írtam mostanában. Benji a bárányhimlője mellé még az orvosi rendelőben összeszedett egy jó kis náthát, ráadásul jön a foga.Péntek óta lázas volt, vasárnap már apósom jött megvizsgálni, mert a bárányhimlő szövődménye lehet a tüdőgyulladás,és biztos akartam lenni benne, hogy nem az van. Szerencsére "csak" nátha.
Hímezni nem is nagyon maradt időm, ahogy varrni sem.
A Latin Dance 5 este után:

2010. június 20., vasárnap

Megmutatom



















Megmutatom őt is: imádom. Már többször is mutattam varrott dolgokat, de a varrógépemet még nem mutattam. Sokáig sírtam érte a férjemnek, de évekig kellett várnom rá, mire eszébe is jutott megvenni. Nagyon jó kis gép, könnyen szétszedhető, összerakható, kicserélhető rajta bármi. A magyar nyelvű leírásából még egy technikai analfabéta is könnyedén megcsinál bármit, nem mellesleg nagyon részletesen minden le van írva benne.

Függöny lépésről-lépésre

Csütörtökön megcsináltam a maradék 2 függönyt a 3-ból. Holnap viszem is az oviba, így készen van a csoport 3 függönye a fürdőszobába.
A függöny fehér részét készen kaptam Rózsa nénitől, az óvodavezetőtől, az szabvány. Be is volt szegve, úgyhogy teljesen el vagyok kényeztetve:)
Minden sárga részt én varrtam.

1. pánt, amivel felül felfüggeszthető.Maga a pánt szétnyitva 36 cm hosszú és 10 cm széles. Egyik oldala hozzá van varrva a függönyhöz, a másik oldala tépőzárral kapcsolódik hozzá.





2.A fodor gombostűzve: (97 cm széles a függöny maga, 136 cm a fodor szélessége, és  4 egyenlő távolságra osztottam a függöny szélességét, és így szabályos hajtásokat csináltam )



















3.A fodrot talpszélességben varrtam a fehér részhez.
És a kész függöny:




















Ennél jobban nem fért bele a lencsébe.

2010. június 17., csütörtök

Harmadjára talán sikerül

Nincs ma velem a technika. Valamiért nem megy az összes kép egy bejegyzésbe rakása.
Remélhetőleg most sikerül a hiányzót  megmutatni.

2. este után:

Képek

Az előző bejegyzésemhez nem tudtam a kép után írni valamiért. A technika ördöge megtréfált. Hátha most sikerül.
DMC-Latin Dance

fonalai (DMC) kicsit össze-visszaságban:
















1.este így állt:

Baba

Nem mutattam, hogy hol hagytam abba a New Arrival-t.Nos, így áll:



2010. június 15., kedd

Latin Dance

Elfogyott a New Arrival-höz 3 db Madeira fonalam. Amíg nem jutok el a hobby boltba, nem folytatom, mert nem szeretném keverni a fonalakat.Mivel nem volt kedvem folytatni az elkezdetteket, elkezdtem a DMC Latin Dance-ét.

2010. június 14., hétfő

Így nézünk ki

Szenvedünk. Ebben a nagyon melegben szegény Benji nagyon szenvedett a hétvégén.Szerencsére ő sem vakarózik. Csak izzad, és amúgy is tele van pöttyökkel még a bucikája is. Az elmúlt 2 napban nagyon elesett volt, és láza is mindig volt.Tegnap estére jobban lett,és láthatóan boldogan tett-vett. Ma már a régi volt szinte.Persze pöttyesebb, mint a Túró Rudi, de olyan,mintha semmi baja nem lenne azt leszámítva, hogy bújósabb.
És itt egy kép róla:

2010. június 11., péntek

Benji és Pöttyös Kapitány

Találó a cím. Végre tegnap délután Benjin is megjelent 3-4 pötty.De mivel 30 fok volt,nem voltam biztos abban, hogy bárányhimlő vagy melegkiütés.Ma reggelre aztán bizonyossá vált,hogy,igen, végre bárányhimlő. Szokásunkhoz híven, pénteken,azaz ma, orvoshoz mentünk.Az elmúlt 3 hétben minden pénteken az orvosnál csücsültünk. Csak én vagyok állandó ebben a történetben, most kivételesen Benjivel.Zsófi is jött,így hármasban mentünk.Már biztosan lecsengőben van a bárányhimlő-járvány, mert egyetlen beteg várakozott a rendelőben és egy volt a doktornőnél.Benjin több pötty van, mint Bálinton volt. Rajta látszik is a betegség, teljesen elhalkult, hajnalban nem kurjongatva és kiabálva ébredt, hanem csendben dünnyögve szenvedett. Himlő-ügyben sokkal rosszabbra és nagyobb szenvedésre számítottam. De mégis olyan rossz látni a gyermekemet szenvedni, egész nap csak ölelgetném. Már így is elkényeztetem,mert élvezem, hogy babaillatú, hogy ölelgethetem,és imádom a kacagását hallgatni. Mindig elcsodálkozom,hogy milyen nyíltan tekint a világ legapróbb, legjelentéktelenebb dolgaira. A New Arrival nem is nagyon halad, de remélhetőleg a hétvégén tudok már mutatni valamit belőle.

2010. június 10., csütörtök

Mindenkinek

"Keresd meg azt az embert,aki mosolyt csal arcodra,mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz,hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt,akitől a szíved mosolyogni fog !"
(Paulo Coelho)

2010. június 7., hétfő

DMC - Spain utoljára

Végre elkészültem a spanyol képpel. A végén az 1-2 szemeket már nagyon nehéz volt örömmel csinálni. De csak készen lett. Csütörtökön elhatároztam, hogy hétvégén mindenképp befejezem.Szombaton voltunk a Gyerekszigeten, előtte Barnabás elvitte Bálintot a kerületek focikupájára, ahová a sógorom hívta a férjemet. Szombaton végre igazi nyári idő lett, tűző napsütés, meleg. Hiába kenegettem magam is naptejjel nemcsak a gyerekeket, én szépen leégtem. Volt szerencsénk a buszról látni a Római parti készülődést az árvízre.Mi is megnéztük a Dunaparton a vizet, hihetetlen, mekkora lett egyetlen hét alatt a víz!
Tegnap szintén a Gyerekszigeten voltunk és utána a Nemzeti Vágtán.Tavaly Bálint végigszurkolta a Vágtát,pedig egész nap szakadt az eső. Most nem volt ilyen türelmes, rettenetesen meleg volt, árnyék sehol,lehet, hogy ezért sem. Itthon még varrtam az ovis függönyök füleit.Még nincs teljesen készen, fülek és fodrok hiányoznak a 3 fürdőszobai függönyről,és a tépőzárak, valamint meg kell varrni a 6 db székszoknyát, de azokhoz még az anyag sincs kiszabva.

És akkor a lényeg, a spanyol kép.Nem látszik tökéletes téglalapnak, mert a kanapén fotóztam, ami nem teljesen sima.

2010. június 3., csütörtök

Könyvjelzők

Tegnap ígértem, de valahogy ma nem jutottam el a könyvjelzők fotózásához oviba indulás előtt:(Reggel még beszegtem a hiányzókat, és rávasaltam a közbélést, aztán elindultunk 11 után, mert akkor a délelőttös és délutános műszak is ott van.Mindenki az udvaron volt.Még csak a kerítés mellett sétáltunk,amikor valaki észrevette a Pillangó csoportból Bálintot,és elkezdtek kiabálni,mindenhonnan a "Szia, Bálint!" hallatszott:) Aztán volt nagy olvadozás az óvónők részéről.Bálint választotta a könyvjelzőket mindenkinek.Erzsi néni,Klári néni,Ági néni,Rózsa néni,Mónika néni és Terike néni nagyon örült a könyvjelzőnek. Megérte.Úgyhogy most jöhet a Spain. A könyvjelző átadáson kívül lemértük,hogy mekkora függöny kell a fürdőbe és a 6 db meseszékre a székszoknyához.Holnap varrok, mutatom őket, még mielőtt elvinnénk oviba. 

2010. június 2., szerda

És újabb kávés

Az előző bejegyzésemet folytathatnám, ma gyártottam egy újabb kávés könyvjelzőt, holnap vasalom.Tegnap este rájöttem, hogy a pedagógus napi ajándékokat a kisfiam jól elosztotta magában, de Rózsa nénit kihagyta.Holnap fotózom őket,mielőtt visszük az oviba.Már nagyon izgatott...

2010. június 1., kedd

Újabb kutya

Elkészültem a második kutyás könyvjelzővel.Az előzőt elkunyerálta Zsófi. Nem szeretem többször megcsinálni ugyanazt,de most kivételt tettem.Bár azért nem teljesen egyformák.Az előzőleg mutatott kutyás barnái világosabbak voltak és rózsaszínek voltak a szívek,most kicsit sötétebb barna a kutya és pirosak a szívek.

 






















Még csak mosva van, ma beszegem a két végét és ragasztós közbélést vasalok a hátuljára.

2010. május 31., hétfő

Újabb pöttyök

Bálint a hétvégén tele lett pöttyökkel, amik nagyon szépen gyógyulgatnak. A régebbiek halványodnak, és szerencsére nem vakarja őket, mert a Fenistiltől nem is viszket. Csak hát a gyereknapi programok törölve lettek, szomorkodott is eleget a hétvégén. Viszont megtanult rendesen két keréken biciklizni, már elindulni is tud egyedül, ha elhatározza magát.Szerencsére sikerült megvigasztalni, erre a hétvégére már mehet emberek közé, megyünk a Nemzeti Vágtára, a Gyerekszigetre és a Margitszigetre is dzsipet bérelni. Most pocsék idő van, de hétvégére gyönyörű esőmentes időt jósolnak. Tegnap megnéztük, mikor kezdődik a Gyereksziget idén, és már hétvégén. Bálint nagyon boldog volt, imádja minden évben.
Pénteken együtt megyünk be az oviba átadni a pedagógus napi könyvjelzőket, már azt is várja. 
A hímzéseim haladgatnak, Zsófi tegnap elkunyizta a kutyás könyvjelzőt, így most készül helyette egy másik. De mivel nem szeretek valamit kétszer kihímezni, így ez sötétebb kutya lesz. A spanyol kép még mindig nincs készen, remélem, hétvégére már befejezem.  

2010. május 28., péntek

Végre bárányhimlő!

Tegnap délután egykor telefonált Bálint óvónénije, mert együtt szerveztük a gyereknapot a csoportban és este szülői is volt. Miután megbeszéltük a "fontos" dolgokat, megemlítette, hogy lehet, hogy ideges leszek, de Bálint bárányhimlős, meg egy másik kisfiú is. Én idegesség helyett ujjongtam, és rohantam érte. A férjem épp hazaért, Benjit itthon hagytam vele. 5-6 pötty volt a manón, de nem lett több, pedig a másik kisfiú már tele volt pöttyökkel. Mára azért sokkal több lett rajta, a gyerekorvosunk délután 4-6 között rendelt, 5-re volt időpontunk. Bálint aranyos volt, bár az elkülönítőben 1 órát vártunk, egész normálisan viselte. Jó sok bárányhimlős gyerek gyűlt össze a végére. Fenistil csepp és mentolos hintőpor kell neki összesen, jövő pénteken találkozunk a doktornénivel újra. Este volt egy kis balhé, mert fürödni akart, de azt nem lehet. Délután is zuhanyzott, este is. Aranyos, mert nem vakarózik.
Most várom, hogy Benji is pöttyösödjön:)

2010. május 25., kedd

Alig haladok

Úgy érzem, a spanyol kép sosem lesz kész. Minden este nekiállok folytatni, alig van már belőle, de ezek a világos kávébarnák folyton elveszik a kedvemet nagyon hamar:(
Most mindjárt újra folytatom, már az eső sem esik, jó kis vihar volt jégesővel, de újra világos van.Talán holnap mutatom is, hogy állok, de ha összehasonlítom az előző fotóval, nem nagyon látok változást.

2010. május 24., hétfő

Hosszú hétvége

Azt gondoltam, hamarabb eljutok az írásig, de nem így történt. Pénteken Bálint csak ebéd utánig volt az oviban, mert Anettel, az egyik kislány anyukájával megbeszéltem, hogy találkozunk az oviban, és viszek neki rengeteg ruhát, amiket Zsófi már kinőtt,én meg nem tudom hová tenni. Nekik viszont jó lesz Lulura és Melindára is. Barnabással meg megbeszéltük,hogy 1-re hazajön, és elmegyünk a Margit-szigetre. Bálint már reggel azt kérte az apjától, hogy mehessen. Az idő gyönyörű volt,fagyiztunk, átsétáltunk a szigeten, hazafelé vásárolni mentünk. Amint hazaindultunk a Csobánka térről, leszakadt az ég, de nem áztunk meg annyira, mert vártunk egy kicsit az indulással.
Szombaton Bálint elhatározta, hogy megtanul pótkerék nélkül bringázni. Meglátogattuk Barnabás nagymamáját, hogy dédunokázzon egy kicsit, aztán mentünk volna a Városligetbe, ha nem ömlik újfent az eső. Bálint szomorkodott, de aztán megbeszéltük vele, hogy vasárnap. Így hát tegnap elmentünk a Városligetbe a KRESZ-parkba, és amíg mi Benjivel sétáltunk, addig Bálint apával küzdött 2 keréken. Egész jól halad, ahhoz képest, hogy 4 éves. Néhány bokor-látogatás után úgy döntöttek, itthon a kisbringáról leszerelik a pótkereket, mert az nem olyan nehéz, és azzal tanulnak tovább. Késő délután a ház előtt bicajoztak. Én meg barátnőztem Zsuzsival. Ő kapta végül az egyik kávés könyvjelzőt. Bálint barátja, Dávid is meg akar tanulni 2 keréken bicajozni, úgyhogy csináltunk mára programot nekik:)

2010. május 19., szerda

Ovis gondok

Tegnap este csak gyorsan lefirkantottam a kávés könyvjelzőről a gondolataimat.
Egész nap semmire sem volt időm, mert Bálint reggel szólt az apjának, hogy nem szeretne oviba menni.Alapból a férjemmel mindketten az ellen vagyunk, hogy az ilyen dolgokban,mint az oviba menés, a gyerek kénye-kedve szerint döntsön. Nem szeretnénk, ha azt hinné, hogy egyszer szabad volt, máskor is így lesz.Szerencsénk van, mert a gyerekünk ezt kezdetektől tudja. Ha Bálint azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor annak komoly okai vannak. Itthon maradt, és beszélgettünk egy nagyot. Kíváncsi voltam, mert a legjobb barátja, Dávid ( a barátnőm kisfia) szintén nem szeret mostanában menni, ő minden reggel sír, hogy nem akar menni.Bálint elmesélte, hogy az óvónénik folyton veszekszenek velük. Vele például azért, mert 3-4 napig folyt az orra, és mindig azt mondták neki, hogy ne menjen oviba, menjen orvoshoz.Először dühöngtem, mert nekem miért nem mondják, ha minden délután beszélgetünk a gyerekről? Tegnap már egyszer sem fújt orrot...Persze, hogy nem szólnak, nincs láza, nincs semmi baja, torka sem fáj, a doktornénink el is küldene melegebb éghajlatra, ha így elvinném hozzá a gyereket. Pedig mindkét óvónénink nagyon aranyos, de egyikük már idősebb, ő olyan hullámzó. 1 hétig csupa jókat mond a gyerekről, mosolyog, aztán pedig már azért rossz a gyerek, mert alvás előtt mocorog az ágyban. Az elmúlt 1 hétben a rossz ciklusát éli sajnos. A másik óvónénin szinte szerelemmel csüng a gyerekem, szintén rossz passzban van. 1 hónapja halt meg az édesanyja, nem könnyű neki, de épp ezért sokszor szomorú, vagy ami még rosszabb, hirtelen dühöng és kiabál a gyerekekkel. Szegény gyerekek meg nem nagyon értik. Remélem, megváltozik.Júniustól Bálint már csak délig lesz az oviban, és július-augusztusban egyáltalán nem megy.

Minél többet nézem a kávés könyvjelzőt, annál jobban tetszik:) Lehet, hogy hímzek még párat, bár utálok valamit kétszer kihímezni, de ez olyan egyszerű és szép...

2010. május 18., kedd

DMC kávés könyvjelző

Tegnap nagy küzdelem árán sikerült kinyomtatnom a bejegyzésben említett mintát, és meg is csináltam: tegnap este és az elmúlt 1 órában sikerült készre hímeznem. Az alja és a teteje már varrógéppel be is van szegve, már csak a hátulja hiányzik, ami ennek is rávasalható közbélés lesz, csak épp szárad. A férjem már le is csapott rá:)))
A kép nem tökéletes, nem szeretek lámpafénynél fotózni. A színek ennél kicsit sötétebbek: 3 barna színárnyalat.

2010. május 17., hétfő

Vihar és napsütés

Kabátban kellett menni az oviba. Olyan viharos szél fúj tegnap óta és az eső is esik már 3 napja, hogy hihetetlen, de május közepe van. Reggelre az oviban beázott Bálint váltócipője, így tornacipőben volt egész nap. Most értünk haza, kinézek az ablakon, és süt a nap. Persze nagyon hideg van.
Találtam egy nekem nagyon tetsző könyvjelző-mintát. Viszont valamiért nem tudom kinyomtatni, pedig még most nekiállnék hímezni. Próbálkozom tovább.A remény hal meg utoljára.Ha sikerül kinyomtatnom, mutatom majd természetesen. Ez nem az én napom. Úgy látszik, ma semmi sem sikerül. Ilyenkor szeretek elvonulni, és hímezni vagy olvasni.

2010. május 16., vasárnap

Könyvjelzők pedagógus napra

11 napig hallgattam. Sikerült beszednem legalább 3 féle vírust, aminek az lett a következménye, hogy még a laptopom konfigurálása is eltűnt a szolgáltatónk egységéhez. Eddig tartott a nagytakarítás a gépemen és a konfigurálás, mert még a wifim sem érzékelte a netet.
Viszont sikerült 5 könyvjelzőt hímeznem pedagógus napra. Fotóztam is őket. Nem szeretek többször kihímezni valamit, ezért lett 5 különböző. Bálint már el is tervezte, hogy kinek melyiket adja. Végül abban maradtunk, hogy az óvónénik és dadusok majd választanak abban a sorrendben, ahogy ő szeretné. Nagyjából 2 este kellett mindegyikre, és mindegyiknek a hátuljára rávasalható vékony közbélést vasaltam, így csak a 2 végét varrtam, hogy ne bomoljon.
Az MP és a non-figuratív motívum a KM egy-egy régebbi számából van, a szíves egy Praktika-mellékletből, a kutyusosnak pedig magyarosítottam a szövegét.














































































































A hátulja:




















És a spanyol kép most:







2010. május 5., szerda

Májusi eső

Május van. Azt mondják, a májusi eső aranyat ér. Ha ez így van, nagyon gazdag termés lesz idén. Most este fél 7 körül épp hazaértünk, ömlött az eső. A parkoló és a szomszéd ház közötti 20 méteren bőrig áztunk. A babakocsiból is csavarni lehet a vizet. Benji a kezemben volt, próbáltam óvni a víztől, de így is csurom víz lett. Úgy meglepődött, hogy nem is mert  megmukkanni.
Apukámat ma haza engedték a kórházból. Gyógyszerek nélkül is 2,2 volt a vércukor szintje, mint kiderült, az elmúlt 26 évben, mióta kiderült, hogy cukorbeteg, senki nem állította be a vércukor szintjét. Most a 6 gyógyszeréből 4-et elvettek, beállították, így picit mindenki megnyugodott.
Hétfőn volt Bálintéknál az anyák napi köszöntés. Az anyukák 10 percenkénti időpontokra íratkoztak fel, én 12.30-ra mentem. Berendeztek egy sarkot a köszöntéshez, sárga fotel, ünnepélyes falidísz és gyerekszék asztallal volt a dekoráció. Bálint elmondta a verset, teljesen meghatódtam, a második vers már nem nagyon ment, és elénekelte az Orgona ágát ami szintén akadozott, de nem baj, olyan büszke voltam a kispasimra. Az ajándékokat is fotózom holnap. 
Hímzéseim haladnak. Majd mutatom őket. Csak a spanyol képet hímezgettem, illetve Bálint úgy döntött, hogy a két óvónénije és a két dadus könyvjelzőt kapjon pedagógusnapra. Utálok valamit kétszer hímezni, ezért 4 különböző könyvjelző készül, amiből 3 este elkészült az első, ami rózsás, holnap fotózom. A másodikat ma kezdtem el, ez hagyományos minta, azt hiszem sormintának hívják, egy tavalyi Keresztszemes Magazinban van a mintája, és úgy döntöttem, nem egyszínű fonallal hímzem, hanem 2410-es Madeirával, ez barna színátmenetes fonal, elsőre beleszerettem, amikor először  megláttam :)
Holnap mindent fotózok, és mutatom. Most már csak hímezni van erőm.

2010. április 30., péntek

Kórház

Most kaptam a hírt, hogy apukám ma reggel rosszul lett és kórházba került. Az öcsém Barnabást hívta fel, hogy mondja el, mivel ő nem akarta, ami érthető, 6 évvel ezelőtt ő volt az, aki elmondta nekem, hogy anyukám meghalt.
Apukám cukorbeteg, most lett néhány napon belül másodszor rosszul, még vizsgálják, remélem, minél hamarabb kiderül, hogy mi baja.

2010. április 29., csütörtök

Hímzések

Rengeteg dolog történt, mióta nem írtam. Ovi után minden nap játszótereztünk vagy a Duna-parton sétáltunk. Ha Barnabás korábban hazaért, akkor négyesben.
Benji most már nagyon gyors, kommandós kúszásban felderíti a lakást.Mindent dugdosni és feljebb pakolni kell előle.Barnabás már régóta ezt emlegeti, már nem is emlékeztem rá, milyen fárasztó is tud lenni. Emellett a bébikompban száguldozik:) Állandóan állna, de nem tud, a kezemben meg nagyon nehéz lesz egy idő után, a bébikomp ilyen szempontból jó szolgálatot tesz. Addig áll és megy benne, amíg bírja, ha elfárad, szól azonnal. Egy igazi mini diktátor.
Szombaton a férjem focikupát rendezett a Marczibányin, délután pedig meccse is volt Nagytétényben. Egész nap nem is láttuk, de kimentünk, nagyon szuper idő volt. Bálint bringával jött, és Benji imádta a babakocsiból látni a bratyót:)
Szomszédilag nem változott a helyzet. Szombaton reggel egy nagy üveg ásványvíz volt az ajtónk előtt. Este Barnabásnak mesélte a szomszéd néni, hogy hajnali 4 körül dörömbölt a felső szomszéd, hogy a gyerekem azt kiabálj, hogy szomjas, hozott vizet:)Mi nem ébredtünk fel, a gyerekek még annyira sem szerencsére.
Vasárnap szinte egész nap a Vasúttörténeti Parkban voltunk, mert Gőzmozdonyok napja volt. 
Hímeztem is. Elkezdtem egy terítőt, ami nem keresztszemes, hanem laposhímzéssel készül. Mióta a nagymamám meghalt, nem hímeztem ilyet.Lefotóztam a kezdet kezdetén, új kép még nem készült róla, majd később mutatom.
Így nézett ki az elején:

                                                              
















Így áll a spanyol képem:

















Pedagógusnapra Bálint könyvjelzőt választott a 2 óvónéninek, a dadusuknak és a helyettesítő dadusnak. Nincs kedvem 4 egyforma könyvjelzőt csinálni, így a 4 különbözőből majd mindenki választ egy neki tetszőt.Keresztszemes hímzéssel készülnek mindannyian.
Tegnap délután elkezdtem az elsőt:






















Ez egy rózsa lesz, még csak a szára van készen, abból is hiányzik még egy pici.

2010. április 22., csütörtök

Hinta

A tegnapi napom nem igazán olyan lett, mint amit elterveztem. Gyönyörű idő lett nagy széllel, de azért ki lehetett menni élvezni a napsütést. 
Mielőtt elindultam Bálintért az oviba, még megküzdöttem Benjivel, utál öltözni,mint minden baba, volt sírás, menekülés, meg minden, mire felöltözött. Még kiraktam a szárítóra a frissen mosott ruhákat, ami kb. 5 perc volt.Megfordultam, és megláttam Benjit. Akkor tudatosult bennem, hogy a popsikenőcsre nem raktam rá a tetejét, Benji meg kikente magát, a kanapét, a szőnyeget, mindent, amit ért:)))Alig jött le a kenőcs, még a vizet is taszítja:))
Aztán elmentünk Bálintért, most nem aludt az oviban, csak csendben volt. Elsétáltunk a játszótérre, ott voltunk több, mint 1 órát, de akkor már indulni akartam, mert fújta a szél a homokot. De Bálint még hintázott a kisebbeknek való hintában, aztán még az autógumiból készültben is újra akart hintázni.Én hintáztattam, közben be nem állt a szája. Egyszer csak azt láttam, hogy repül le, nem tudja miért, elengedte a hintát.Rettenetesen megijedtem, ő még jobban. Megütötte a vállát. Azonnal hazajöttünk. Még előtte megbeszéltük  Barnabással,hogy jön a játszótérhez, csak késett, de amikor elindultunk, szinte 20 méterre a játszótértől találkoztunk.Addigra már Bálintnak nem volt semmi baja. De azt hiszem,  most nem viszem egy darabig játszótér közelébe sem. Sosem csinált ilyet, azóta sem értem, miért engedte el a hintát. Gondolom, elfáradt a nagy játszóterezésben, és előtte nem is aludt az oviban, viszont ott is kétszer voltak az udvaron...Remélem, ez volt az utolsó, mert infarktusban fogok meghalni:)

2010. április 21., szerda

Szerda

Süt a nap, és bár fúj a szél, nekem már ettől a ténytől jobb kedvem van. Tegnap reggel arra ébredtem,hogy a ház előtt füvet nyírnak. Amikor Bálinttal és Benjivel ovi után a játszótérre sétáltunk, annyira jó levágott fűillat terjengett. Bár már 7 éve Budapesten élek, de erről az illatról mindig a falusi nyarak és Egerszalók jut eszembe. Majdnem másfél órát voltunk a játszótéren, 5 perccel utánunk megérkezett Bálint ovistársa, Annabella is, így ők ketten nagyon jót játszottak. Benji pedig békésen kiflit majszolgatott a babakocsiban, én meg élveztem a napsütést. Nagyon szép idő volt. Miután egész nap takarítottam, még elmentünk 6 körül vásárolni a fiúkkal, így jó sokat voltak levegőn. Este megfájdult a fejem, biztosan a front miatt, mert eléggé frontérzékeny vagyok. Azért hímeztem is, bár nem annyit, amennyit szerettem volna.
Sokszor egész nap elvonási tüneteim vannak hímzést illetően, de amikor este lenne rá időm, addigra elfogy az energia, és nem tudok annyit hímezni, amennyit szeretnék. A spanyol képpel haladok, kivégeztem az első A4-es lapot, a második rész viszont nem tesz ki egy egész A4-es lapot, vagyis már több, mint a felén túl vagyok:) Legközelebb mutatok képet is.

2010. április 19., hétfő

Újabb hét kezdődött

Azt hittem, hamarabb lesz időm írni, de nem lett. Most pedig egy újabb hét kezdődött, most már igazán az igazi tavasz is megjöhetne. Állandóan ez az eső. Reggel kinéztem az ablakon, és esett, délelőtt egyenesen szakadt az eső. Most meg délután van, süt a nap végre, de olyan párás és fülledt a levegő, hogy el sem hiszem,hogy reggel dzsekiben ment Bálint oviba. 
Szombatra befejeződött a festés az óvodai csoportban,reggel 8-ra mentem néhány szülővel takarítani meg berendezni a csoportszobát. El lettek fűrészelve a bútorok, és "kuckósítva" lett a terem, szerintem nagyon jó. Kíváncsi leszek Bálint véleményére. 1 óra múlva megyek érte. 
Haladgatok a DMC-képpel is. Itt egy teljesen friss állás, az előbb fotóztam:

















Most délután nagyon felidegesítettem magamat. Benji nem volt éhes, mára kijött a 9.fogacskája is, meg ez az idő, nem is csoda. Végre hajlandónak mutatkozott tökfőzeléket enni - amit nagyon szeret -, már aggódtam, hogy éhenhal, mert fél 2 volt. Nagyban eszünk, amikor valaki dörömbölni kezdett kinn az ajtón. Gondoltam, csakis a fenti szomszéd lehet. Kimentem, ordít velem, hogy nyissam ki, a gyerekem ordít, hogy meleg van, miért nem csinálok semmit. Mondtam neki nyugodtan, hogy a gyerekem 8 hónapos, beszélni sem tud, és amúgy is, ott a bébiételes üveg a kezemben, a szája tele, nem is beszélne. Csak ordítozik tovább, hogy hagyjuk abba, na, annyira felment bennem a pumpa, hogy nekiálltam én is olyan hangosan ordítozni, hogy jöjjön be, nézze meg a gyereket, tényleg 8 hónapos, és kiabáltam vele, hogy hagyjon már végre békén, mert elegem van,hogy reggel, délben, este, éjjel 11-kor jön, dörömböl, ordítozik, miközben semmi olyat nem csinálunk, amiért idejön, ráadásul már a 4 éves gyerekem is meséli az óvodában, hogy a fenti szomszéd késő este dörömböl, ő meg nem mer egyedül aludni. Szóval a nagy ordítozásra végre lejött a lánya meg az unokája, sűrű bocsánatkérések közepette elvitték. Még 2 perc, és olyat tettem volna, amit később biztosan megbánok. Pedig a szüleim tiszteletre és az idősekkel szembeni udvariasságra tanítottak, de a néni már kiverte a biztosítékot nálam. Szegény Benji csak álldogált a bébikompban, és nem értette, anya miért vitte el a hamiját. Kíváncsi leszek, történni fog-e valami, mert ez már tarthatatlan. Visszajöttem a nappaliba, és remegett a kezem, de úgy, hogy alig találtam el Benji száját.
Na, megnézem Benjit, lassan indulnunk kell az oviba, aztán megyünk nagyot sétálni, amíg ilyen csodás idő van.

2010. április 14., szerda

Jószomszédi iszony

Nem véletlen a cím. Volt egy ilyen című film, abban volt hasonló szituáció, mint ami nálunk zajlik. A lényeg: fölöttünk lakik egy nő a lányával és az anyjával. Nem is lenne ezzel semmi gond, az idős néni 86 éves és nagyothall. Viszont néhány hete teljesen bekattant. Erről semmit nem tudtunk, mígnem 2 hete elmentem a fiúkkal gyerekfocira. A férjem gyerekfoci edzéseket tart a Marczibányi téri sportközpontban hetente kétszer. Szóval Bálintot hazahoztam az oviból, aztán fél 3-kor elmentünk itthonról. Foci után még elmentünk vásárolni, és 7körül jöttünk haza. Itthon azzal várt a szomszéd nénink, hogy 4 körül arra ment ki az ajtó elé, hogy a fenti néni bottal veri az ajtónkat, ami üvegből van, el lehet képzelni a hangját...(Van a bejárati ajtónk előtt egy leválasztott rész, ahol babakocsi, bicikli, hasonlók vannak, azt zárja le az üvegajtó.) Szóval a néni azt kiabálta, hogy betöri az ajtót, mert én hangosan hallgatom a zenét, meg zongorázok és ordítozok. Közölte vele a szomszéd nénink, hogy nem is vagyok itthon, képzelődik, és amúgy is egy baba mellett nem ordibál az ember. Tőle csak egy fal választ el, de ő sosem hall semmit. Nem tudta lerázni a nénit, aztán elment. De telekürtölte a házat, mert alattunk a kisboltban hallottam, hogy elment a rendőrségre és feljelentett minket. Még nincs papír, de ha lesz, biztosan nem teszi ki a kirakatba, amit tőlünk kap. Amiért ezt leírtam, annak az oka, hogy itt nem fejeződött be a történet: tegnap este 11-kor befejeződött a Grace Klinika, amit mindig nézünk a férjemmel, amikor hallom, hogy dörömböl valaki az ajtón. Kiment a férjem, a néni ott kiabált, hogy hagyjuk abba a zenehallgatást, meg a zongorázást. Mondta neki a férjem,hogy fejezze be, mert tévézünk, azt sem hangosan, főleg, hogy a picur alszik. De csak kiabált, hogy zenélünk. A férjem hívta, jöjjön be, nézze meg, hogy nincs zene.Nem jött be, és nem hitte el, szerencsére jött a lánya, sűrűn bocsánatot kért,hogy az anyja kiszökött amíg ő aludt. Az a szerencséje,hogy nem én mentem ki, mert biztosan felrúgtam volna műholdnak.Mindennek van határa. Állítólag zárt osztályra kéne vinni, de még orvost sem hívtak hozzá. Remélem, nem ismétlődik meg a tegnapi eset, mert Bálint is felébredt rá, ma mesélte is az oviban. 
    Még mindig csak a spanyol képet hímzem, bár nem látványos a haladás.Valahogy a többi képem áll. Máskor váltogatni szoktam a hímzéseket, így nem unom meg egyiket sem, amit megunnék, ha mindig ugyanazt hímezném. Persze én vagyok defektes, mert közben meg irigylem azokat, akik nekiállnak valaminek, azt befejezik és akkor kezdenek csak újat. De a remény hal meg utoljára, hogy egyszer én is MUK-ok nélkül hímzek:) 

2010. április 13., kedd

Egy esős nap

Tegnap egész nap esett az eső. Így ovi után nem tudtunk játszóterezni, de mégis sikerült Bálintnak örömet okozni: útközben kedvenc pékségünk felé, ahol mindig kiegészítjük az uzsonnát, találkoztunk apával, amit mindkét fiú nagy örömmel fogadott. Aztán hazajöttünk, csináltam vacsorát, és miután a fiúk lefeküdtek, jó sokat hímeztem. Nálam nincs tévézés hímzés nélkül, és valahogy hímzés sincs tévézés nélkül. Van is látható eredménye, elég látványos a haladás a spanyol képpel. A többiek most várakoznak. Ez olyan jól halad, hogy szinte le sem tudom tenni. 
Most így áll:

2010. április 12., hétfő

Spain

Annak örömére, hogy a MUK-jaim közül befejeztem kettőt, elkezdtem egy újat. A DMC Spain című képe már régen tervbe volt véve. Imádom Spanyolországot. 2002-ben 2 hétig Tossa de Mar-ban nyaraltam, és beleszerettem a spanyol tájba,az emberek állandó mosolyába,optimizmusába, és azóta is visszavágyom oda. Ugyanakkor az öcsém is ott nyaralt a barátnőjével, és nála ugyanez a helyzet. Amikor megláttam a DMC képét, tudtam, hogy egyszer kihímzem. De amikor megmutattam tesómnak, ő közölte, hogy ez Tossa, neki is csináljam meg. És tényleg.
Itt a fénykép:



















A DMC képe:





















És így néz ki 5 este után:

A fotel új ruhája

Újabb mozgalmas napokon vagyok túl. Benjinek lett egy újabb fogacskája, így már 8 van. Most már elég lehetne egy időre, hogy néha pihenhessünk. Szombat óta megint rossz idő van. Nincs napsütés, madárcsicsergés, pedig én már pénteken is éreztem a tavasz illatát:) Pénteken cipőfűzőt kerestem a méteráru boltban, de nem volt. Találtam viszont egy nagyon szép sárga alapon macis anyagot, amibe azonnal beleszerettem. De épp a játszótérre tartottunk a férjemmel és a gyerekekkel, ezért nem vettem meg, csak szombat délelőtt. Amikor megláttam, azonnal tudtam, hogy mi lesz belőle: a fotel új ruhája. Van 2 kényelmes fotelunk. Az egyiket most kaptam Benji születése előtt, a másikat még Bálint születése előtt. Utóbbi viszont nem tetszik, mert sötétkék a huzata, ezért jobb ötlet híján Bálint szobájába került, ő lett a mesefotel. A férjem minden este abban olvas mesét Bálintnak. Tegnap megvarrtam az új huzatot a fotelre,így jobban megy a sárga falakhoz, nem mellesleg Bálintnak is nagyon tetszik.