Tegnap este csak gyorsan lefirkantottam a kávés könyvjelzőről a gondolataimat.
Egész nap semmire sem volt időm, mert Bálint reggel szólt az apjának, hogy nem szeretne oviba menni.Alapból a férjemmel mindketten az ellen vagyunk, hogy az ilyen dolgokban,mint az oviba menés, a gyerek kénye-kedve szerint döntsön. Nem szeretnénk, ha azt hinné, hogy egyszer szabad volt, máskor is így lesz.Szerencsénk van, mert a gyerekünk ezt kezdetektől tudja. Ha Bálint azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor annak komoly okai vannak. Itthon maradt, és beszélgettünk egy nagyot. Kíváncsi voltam, mert a legjobb barátja, Dávid ( a barátnőm kisfia) szintén nem szeret mostanában menni, ő minden reggel sír, hogy nem akar menni.Bálint elmesélte, hogy az óvónénik folyton veszekszenek velük. Vele például azért, mert 3-4 napig folyt az orra, és mindig azt mondták neki, hogy ne menjen oviba, menjen orvoshoz.Először dühöngtem, mert nekem miért nem mondják, ha minden délután beszélgetünk a gyerekről? Tegnap már egyszer sem fújt orrot...Persze, hogy nem szólnak, nincs láza, nincs semmi baja, torka sem fáj, a doktornénink el is küldene melegebb éghajlatra, ha így elvinném hozzá a gyereket. Pedig mindkét óvónénink nagyon aranyos, de egyikük már idősebb, ő olyan hullámzó. 1 hétig csupa jókat mond a gyerekről, mosolyog, aztán pedig már azért rossz a gyerek, mert alvás előtt mocorog az ágyban. Az elmúlt 1 hétben a rossz ciklusát éli sajnos. A másik óvónénin szinte szerelemmel csüng a gyerekem, szintén rossz passzban van. 1 hónapja halt meg az édesanyja, nem könnyű neki, de épp ezért sokszor szomorú, vagy ami még rosszabb, hirtelen dühöng és kiabál a gyerekekkel. Szegény gyerekek meg nem nagyon értik. Remélem, megváltozik.Júniustól Bálint már csak délig lesz az oviban, és július-augusztusban egyáltalán nem megy.
Minél többet nézem a kávés könyvjelzőt, annál jobban tetszik:) Lehet, hogy hímzek még párat, bár utálok valamit kétszer kihímezni, de ez olyan egyszerű és szép...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése