Hétvége

A fiúk elmentek úszni, így van egy kis időm magamra. És nemcsak a kedvenc blogjaimat olvasgatom, hanem írok is. Tegnap azon mosolyogtam, hogy múlt héten mindenről írtam, csak épp arról nem, hogy Benji vasárnap eltörte a kulcscsontját. Nem tévedés, ugyanúgy, mint 2 hónapja... Vasárnap Bálint reggel a nappaliban a földön ülve tévézett, Benji pedig felébredt és álmosan kibotorkált, de átesett Bálint lábán. És nem is ő lenne, ha kirakja a kezét, hogy tompítsa az esést. Barnabás szólt, hogy nézzem már meg, hogy ilyen volt-e (az előző miatt pár hónapig még vörös és van ott egy pukli), de ez másmilyen volt. Azonnal öltöztünk, Zsófival vitték a Madarász utcába, mi meg Bálinttal a Duna-partra mentünk, rém ideges voltam. Nem végzett félmunkát:)) A múltkor "csak" zöldgallytörése volt, most ugyanott rendesen eltörte, a doki szerint ez "természetes", mert még gyenge ott a csont. Hát, nem nagyon hagyja, hogy megerősödjön a csont, az tény. Május 1-én kell visszavinni, addig fel van kötve a karja, vagyis ez nem jó kifejezés, mert egy vattával puhábbá tett puha csőszerű valami van a nyakában, és a két hónalja alatt visszavezetve hátra, és a hátán szorosan megkötve csomóra. A lényege, hogy egyenesen tartsa a vállát és a hátát. Éjjel-nappal rajta van, néha igazítjuk, de le a kalappal előtte, nem fáj neki, bár én néha úgy látom, hogy fájdogál, de Benji nem panaszkodik, mosolyogva jön-megy, imádnivaló. Azért remélem, nem ezt a tendenciát folytatja, mert különben az iskolai ballagására már egy ép csontja sem :))))

Na, és valami vidámabb: tegnap kinn voltunk a Városligetben a Rendőr- és Tűzoltónapon. A fiúk nagyon élvezték, íme a bizonyíték:

Bálint a vezetőfülkében, Benji a fedélzeten

Egy rottweiler és 3 németjuhász tépi az "alanyt".

A tó