Közben eszembe jutott, hogy még van valamim, ami nagyon közel áll a szívemhez, és még nem mutattam. Akkor kezdtem el hímezni, amikor Benji megszületett (kb. aznap, amikor hazahoztuk a kórházból), 2 hét alatt készült a férjem nagyijának szülinapjára. A Mama amint megkapta, kirakta az ágya fölé. Ő sajnos már május óta nincs közöttünk, de a képet visszakaptam, Barnabás felrakta az étkezőnk falára. Íme ő:
A kép nem tökéletes, a falon fotóztam.
Hímezni a héten még nem hímeztem, majd most fogok. Már elvonási tüneteim vannak. Viszont festettem anyagot mikróban. Columbus ruhafestékkel természetesen. Szürke hímzővásznat pirosra, piszkosfehér aidát és fehér aidát vízkékre. A piszkosfehér nagyon halvány lett, azt direkt festettem épphogy. A pirosból karácsonyi banner(ek) lesz(nek), a vízkék aidát pedig Bogyó és Babócához festettem. Utóbbi Benji nagy kedvence, így ma elkezdem neki. Mivel sokat kellene ugyanazzal a kékkel eget hímezni, így inkább befestettem az anyagot eleve kékre, hogy ne kelljen annyi egyforma kék x.
Az eredmény pedig:
vakuval
és vaku nélkül
Nagyon szépek lettek az anyagaid. És persze megint be vagy sózva, mint mindig - jó értelemben. További jó alkotást!
VálaszTörlés