A munkahelyem: sokakkal ellentétben, én még össze is tehetem a két kezemet, a munkahelyem, a munkaköröm megvan. Múlt héten találkoztam a személyzeti igazgatómmal is, és annak, hogy nem írtam le, komoly oka van: 2 hete a férjemmel nagy dilemmában vagyunk. Június elején, amikor a bölcsis szülői volt, akkor még úgy volt, hogy GYED/GYES után kiveszi az ember lánya a felgyűlt szabadságokat, és megy dolgozni. Nekem van 40 napom. Így aztán a beszoktatás kezdete szeptember 26. lett. Aztán jött június végén egy törvény, ami szerint a GYED/GYES utáni szabadságokat a munkáltató nem köteles egyből a GYED lejártakor kiadni, hanem kifizetheti, vagy 168 napon belül kiadhatja. Nos, az én munkáltatóm él ezzel, és a személyzeti igazgatóm múlt szerdán választás elé állított: vagy a munkám augusztusban, vagy keres vkit helyettem. Ami az ő szempontjából érthető, mert nincs személyzeti asszisztense és tréningese. Még jó, hogy nyár van, valahogy megoldható a gyerekek felügyelete, mert szeretnék visszamenni. Senki nem piszkál, hogy kicsi gyerekeim vannak, majd betegek lesznek, stb...Szerencsére a férjem tud rugalmasan dolgozni, ráadásul a munkahelyem sem a világ végén van, 100 méterre a buszmegállóban felszállok a buszra, átmegyek Újpestre, és 200 méter séta után ott is vagyok. Mindez félórámba telik, ami Budapesten nagy szó.
Szóval most várom, hogy hívjon még ma a személyzeti igazgatóm, hogy akkor mi lesz a szabadságaimmal, illetve hogy mi a válaszom.
Azért hímeztem is. Egy hete kezdtem el egy üdvözlő szalagot a bejárati ajtónkra, mert nincs normális, csak karácsonyi. Tegnapelőtt készen lett, íme az eredmény (a szív nem tetszik, le akartam bontani, de Barnabás nem engedte, mert neki így tetszik, szóval a szív maradt):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése