Egész hétvégén olyan hideg volt, hogy ki sem dugtam az orromat itthonról. Még péntek este bevásároltunk a hétvégére, és olyan rendes férjem van, hogy a szombat reggeli Sportja mellé elkocog a piacra tojásért, savanyúságért... Szóval nem panaszkodhatom.
Hímezni nem hímeztem:(, viszont gyártottam egy a blogomon korábban bemutatott leendő horgolt kockákból álló takaróhoz jó pár kockát. A kockák vagy egy éve gyűlnek, de a projekt változott: eddig egy ágytakaróhoz gyűltek, de ugyebár két fiam van, így már osztoztak a kockákon (!), szóval fel van adva a lecke.
És olvasok. Mostanság két blog szögez szinte minden nap a laptop elé: az egyik Levendulalány blogja, a másik pedig Wise Lady gasztroblogja. Ezek mellett kutatok, mert teljesen ötlettelen vagyok farsang-ügyben. Jelmez-ihletem nincs, pedig közeledik a farsang...
Bálint megkapta a félévi bizonyítványát, ami nagyon jó, önmagához képest meg végképp. Voltam kedden szívultrahangon, megmaradok egy ideig még biztos.
Vidításképp pedig Benji mondata az oviból: "Fittyet hányunk a hidegre." Ezt Edit nénitől tanulták:)
2013. január 27., vasárnap
2013. január 12., szombat
Téli házikó
Elhatároztam, hogy ma, ha törik, ha szakad, ebéd után hímezgetek. Minden házimunka után így is tettem. Beültem a nappaliba, valamelyik nap már megnéztem a Sissi 1.részét, most a 2-3. következett, és folytattam a már elkezdett monokróm téli tájat rozsdabarna hímzővásznon.
Ő az:
Ez itt egy régebbi kép, de most nincsenek fotózáshoz való fényviszonyok. Még adós vagyok a szilveszterkor elkészült karácsonyi szalagommal, talán holnap hozok róla képet.
Bálint ma jön haza a sítáborból, Barnabás már el is ment értük, Benji meg reggel óta percenként kérdezi, mikor jön a tesó:)
Ő az:
Ez itt egy régebbi kép, de most nincsenek fotózáshoz való fényviszonyok. Még adós vagyok a szilveszterkor elkészült karácsonyi szalagommal, talán holnap hozok róla képet.
Bálint ma jön haza a sítáborból, Barnabás már el is ment értük, Benji meg reggel óta percenként kérdezi, mikor jön a tesó:)
2013. január 7., hétfő
Új év
Új év... Megfogadtam, többet írok a blogomra. Bár időm alig van. A két fiam mintha minden nappal egyre több időmet venné el, ami - félreértés ne essék - nem baj, csak minden másra sajnálom az időmet :-)
Bálint ma sítáborba ment anyósommal, apósommal és anyósom sulijának gyerkőceivel Lengyelországba.
Tegnap délután vittük át anyósomékhoz, kapott sisakot, síkesztyűt, új léceket is. A suliban már beharangozta, hogy megy sítáborba, mire megkérdezte tőle valaki, hogy van-e síléce is? Erre Bálint azt felelte, hogy nincs, de van overálja. Dőltünk a röhögéstől... Látni kellett volna tegnap, milyen büszkén cipelte a léceit a kocsihoz... Szóval most Benji "egyedül" van. Ma hazahoztam az oviból, és amíg haza nem ért az apja, társasoztuk, aztán apával folytatta.
Idén még nem hímeztem:( De már többször készültem rá. Aztán valahogy más dolgom lett. Pedig régebben azt hittem, és azt vallottam, hogy arra van időm, amire akarom. Úgy látszik, változom. Mostanság a közelgő szívultrahangom izgat. Az elmúlt egy évben megnagyobbodott a szívem jobb kamrája 1 ujjnyival. 22-én kiderül, mi baja. 3-4 hónapja fáj is...
Csapongok. Holnap lesz anyukám 56.születésnapja, és már 9 éve nincs velünk...Nagyon hiányzik. Talán sosem múlik, és most, hogy a gyerkőcök egyre nagyobbak, olyan sokszor eszembe jut, mit mondana, tenne, ha látná őket. Na, elég a szomorúságból. Igyekszem majd képeket is hozni. És többet írni, sokkal többet.
Bálint ma sítáborba ment anyósommal, apósommal és anyósom sulijának gyerkőceivel Lengyelországba.
Tegnap délután vittük át anyósomékhoz, kapott sisakot, síkesztyűt, új léceket is. A suliban már beharangozta, hogy megy sítáborba, mire megkérdezte tőle valaki, hogy van-e síléce is? Erre Bálint azt felelte, hogy nincs, de van overálja. Dőltünk a röhögéstől... Látni kellett volna tegnap, milyen büszkén cipelte a léceit a kocsihoz... Szóval most Benji "egyedül" van. Ma hazahoztam az oviból, és amíg haza nem ért az apja, társasoztuk, aztán apával folytatta.
Idén még nem hímeztem:( De már többször készültem rá. Aztán valahogy más dolgom lett. Pedig régebben azt hittem, és azt vallottam, hogy arra van időm, amire akarom. Úgy látszik, változom. Mostanság a közelgő szívultrahangom izgat. Az elmúlt egy évben megnagyobbodott a szívem jobb kamrája 1 ujjnyival. 22-én kiderül, mi baja. 3-4 hónapja fáj is...
Csapongok. Holnap lesz anyukám 56.születésnapja, és már 9 éve nincs velünk...Nagyon hiányzik. Talán sosem múlik, és most, hogy a gyerkőcök egyre nagyobbak, olyan sokszor eszembe jut, mit mondana, tenne, ha látná őket. Na, elég a szomorúságból. Igyekszem majd képeket is hozni. És többet írni, sokkal többet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)